6.Fejezet: Első csatánk

Sindolt még soha nem láttam küzdeni...Féltettem...

-Sindol!Kérlek légy óvatos!-Üzentem Sndolnak gondolatban.

-Ne félj!Nem ez az első csatám!Gyakorlott vagyok.-Mondta majd ismét zuhanó repülésbe kezdett.

De most nem elrepítette az ellenfelet...Torkából hatalmas, kék lángcsóva távozott.

-Sindol!Te is tudsz tüzet okádni?-Döbbentem meg.

-Persze...Nem gond...Csak még nem volt mihez alkalmazom...-Mondta Sindol majd ismét a tömegbe csapott.

Ekkor egy fekete árny takarta el a napot maga után hozva a sötétséget...

-Nazgulok!-Kiáltotta nekem Tyler.

Trira neki rontott az egyik, fekete szárnyasnak s lovasának.

Egy Nazgul épp felém és Sindol felé tartott...-Sindol!-Sikoltottam el magam.

-Ne félj!Csak húzd le a fejed!Nehogy megharapjon a dög!-Mondta.

Állkapcsait csattogtatva össze akaszkodott a fekete árnnyal.

A fekete sárkány szeme vörös volt.Lovasán csuklya volt...Arcát nem láttam ugyan de egy valamit tudtam: Ez nem emberi!

sindol egy mozdulattal átharapta a fekete sárkány nyakát amiből fekete vér szivárgott...

Az ellenfelünk holtan csapódott be a földbe, magával rántva lovasát...

-Szép volt!-Pasmoltam meg Sindol izmos nyakát.

Sindol nem válaszolt csak alá bukott.Lábaival ismét a tömeg közé vetődve...

Ekkor megpillantottam Tylert.Trida lába vérzett.Oda repültünk gyorsan melléjük.

-Tyler!Mi van Tridával?-Kérdeztem aggodalmasan.

-Nem komoly...Néhány perc és kutya baja!-Mondta mire Trida bólintott.

-Megöltünk egyet, egy Nazgult!...Vagyis Sindol ölte meg...-Mondtam.

-Akkor jól megy!Mennyetek, még nincs vége!Még egy csomó farkas van.-Mondta lenézve.

Mind a ketten alá merültünk.Trida tüzet okádott, majd Sindol is követte...

A csata múlni látszott.A Nazgulok eltűntek akik meg ott maradtak meghaltam sárkányaink s kentaurjaink álltal.

>0<

-Köszönjük Roldof, Neked és a többi kentaurnak!-Mondta Tyler este a vacsoránál.-Neked is, Nina, és a Nyugati-Szárny többi hősének!s persze köszönöm Észak hős vitézeinek és sárkányainak.Hatalmas diadalt arattunk ma!Ünnepeljünk ehhez illően.

-Élljen!Hurrá!-Kiáltozták az emberek.

A vacsora kint volt, a vár hatalmas udvarán.A sárkányok kivételesen nem voltak az istállóban.El voltak engedve hogy kedvükre legyenek.

A mulatás mindenkinek ment...Odamentem Sindolhoz az eperfa alá, ami az udvar közepén volt.

-Szia!-Simítottam végig a nyakán.-Ma nagyot arattál.-Mosolyogtam rá.

-Köszönöm...De te is jó voltál első csatádhoz képest.-Bökött meg Sindol.

Egy ideje már beszélgettünk Sindollal amikor Tylert pillantottam meg amint felénk tart...

-Hé!Sziasztok!-Lépett mellém.-Eltűntél.-Bökött oldalba.

-Nem vagyok annyira társasági ember...-Mosolyogtam Rá kedvesen.

-Hm...Én sem...Csak ez számomra...kötelesség...szabály.-Vonta meg a vállát.

-Nina!-Bökött meg Sindol.-Megyek...Repülök egyet...Élvezd az estét!-Mondta majd elrugaszkodott és eltűnt a sötétségben...

-És...be szoktad tartani a szabályokat?-Fordultam vissza Tylerhez.

Elvigyorodott.-Betartsam?Vagy elmennyek veled...valahova?-Kérdezte kaján vigyorral a képén.

-Hm...a másodikhoz mit szólnál?-Súgtam a fülébe.

-Jé...Egyre gondolunk...Öt perc múlva találkozzunk a déli kapunál.-Bökött fejével balra.

Én bólintottam majd Tyler elment.Felmentem átöltöni.Gyorsan magamra kaptam egy pántos pólót és egy rövid nadrágot...Nem érdekel ki-mit szól az öltözékemhez...De hát Istenem!Én a huszonegyedik századból jöttem...

Elindultam a déli várkapu felé...